Éheztetés és túlélés: A törpe garnélarák hatása

Éheztetés és túlélés (1)

A törpe garnélarák állapotát és élettartamát jelentősen befolyásolhatja az éhezés.Energiaszintjük, növekedésük és általános jólétük fenntartásához ezeknek az apró rákféléknek folyamatos táplálékra van szükségük.A táplálékhiány miatt gyengülhetnek, stresszessé válhatnak, és hajlamosabbak lesznek betegségekre és egyéb egészségügyi problémákra.

Ezek az általánosítások kétségtelenül pontosak és minden élőlényre vonatkoznak, de mi a helyzet a konkrétumokkal?

Ha már a számokról beszélünk, a tanulmányok kimutatták, hogy az érett törpe garnélarák akár 10 napig is kibírja evés nélkül, anélkül, hogy sok szenvedést szenvedne.A hosszan tartó éhezés a növekedési szakaszban tartó éhezés mellett lényegesen hosszabb gyógyulási időt eredményezhet, és általában jelentős hatással van rájuk.

Ha érdekli a garnélarák-tartási hobbi, és szeretne alaposabb ismereteket megtudni, ezt a cikket kötelező elolvasni.Itt részletesebben kitérek (nem szöszmötölve) a tudományos kísérletek eredményeire, amelyek arra vonatkoznak, hogy az éhezés hogyan befolyásolhatja a garnélarák egészségét, valamint táplálkozási sérülékenységüket a korai szakaszban.

Hogyan hat az éhezés a törpe garnélarákra
A törpe garnélarák táplálék nélküli túlélési ideje három fő tényezőtől függően változhat, például:
a garnélarák kora,
a garnélarák egészsége,
a tartály hőmérséklete és vízminősége.
A hosszan tartó éhezés jelentősen lerövidíti a törpe garnélarák élettartamát.Immunrendszerük legyengül, ennek következtében hajlamosabbak lesznek a betegségekre, betegségekre.Az éheztetett garnélarák is kevésbé szaporodik, vagy egyáltalán nem szaporodik.

Kifejlett garnélarák éhezése és túlélési aránya

Éheztetés és túlélés (2)

Az éhezés és az újraetetés hatása a mitokondriális potenciálra a Neocaridina davidi középső bélrendszerében

A témával kapcsolatos kutatásaim során számos érdekes tanulmányra bukkantam a Neocaridina garnélarákról.A kutatók megvizsgálták, milyen belső változások mennek végbe ezekben a garnélarákban az étkezés nélkül eltöltött egy hónap során, hogy megbecsüljék, mennyi ideig tart felépülni, miután újból esznek.

Különféle változásokat figyeltek meg a mitokondriumoknak nevezett organellumokban.A mitokondriumok felelősek az ATP (a sejtek energiaforrása) előállításáért és a sejthalál folyamatok beindításáért.A vizsgálatok kimutatták, hogy ultrastrukturális változások figyelhetők meg a bélben és a hepatopancreasban.

Éhezési időszak:
7 napig nem volt ultrastrukturális változás.
14 napig, a regenerációs periódus 3 nap volt.
21 napig a regenerációs időszak legalább 7 nap volt, de még mindig lehetséges volt.
24 nap elteltével a vissza nem térő pontként jegyezték fel.Ez azt jelenti, hogy a halálozási arány olyan magas, hogy a szervezet későbbi regenerációja már nem lehetséges.
Kísérletek kimutatták, hogy az éhezési folyamat a mitokondriumok fokozatos degenerációját okozta.Ennek eredményeként a helyreállítási folyamat időtartama eltérő volt a garnélarák között.
Megjegyzés: Nem figyeltek meg különbséget a férfiak és a nők között, ezért a leírás mindkét nemre vonatkozik.

A garnélarák éhezése és túlélési aránya
A garnélarák és a fiatal egyedek túlélési aránya az éhezés során életszakaszuktól függően változik.

Egyrészt a fiatal garnélarák (kikelt fiókák) a sárgájában lévő tartalékanyagra támaszkodnak növekedésük és túlélésük érdekében.Így az életciklus korai szakaszai jobban tűrik az éhezést.Az éhezés nem akadályozza a kikelt fiatal egyedek vedlési képességét.
Másrészt, ha ez kimerül, a halálozás jelentősen megnő.Ennek az az oka, hogy a kifejlett garnélaráktól eltérően a szervezet gyors növekedése sok energiát igényel.

A kísérletek azt mutatták, hogy a vissza nem térő pont egyenlő:
16 napra az első lárvaállapotra (közvetlenül a kikelés után), míg két egymást követő vedlés után kilenc nappal,
két egymást követő vedlés után 9 napig.

A Neocaridin davidi kifejlett példányai esetében a táplálékigény lényegesen kisebb, mint a garnélaráké, mivel a növekedés és a vedlés erősen korlátozott.Ezenkívül a kifejlett törpe garnélarák a bélközéphámsejtekben, vagy akár a zsírtestben is tárolhat tartalékanyagot, ami meghosszabbíthatja túlélésüket a fiatalabb példányokhoz képest.

Törpe garnélarák etetése
A törpe garnélarákot etetni kell a túlélés, az egészség megőrzése és a szaporodás érdekében.Immunrendszerüket fenntartja, növekedésüket támogatja, élénk színezetüket a kiegyensúlyozott táplálkozás fokozza.
Ez magában foglalhatja a kereskedelmi forgalomban kapható garnélarák-pelleteket, alga ostyákat és friss vagy blansírozott zöldségeket, például spenótot, kelkáposztát vagy cukkinit.
A túletetés azonban vízminőségi problémákhoz vezethet, ezért alapvető fontosságú, hogy mértékkel etessük a garnélarákot, és azonnal távolítsuk el az el nem fogyasztott élelmiszereket.

Kapcsolódó cikkek:
Milyen gyakran és mennyit kell etetni garnélával
Minden a garnélarák etetésével kapcsolatban
Hogyan lehet növelni a garnélarák túlélési arányát?

Gyakorlati okok
Az akváriumtulajdonos számára hasznos lehet tudni, hogy meddig élnek túl a garnélarák élelem nélkül.

Ha tudatában van annak, hogy a garnélarákja egy-két hétig kibírja étel nélkül, előre intézkedhet, hogy távolléte alatt biztonságosan elhagyja őket.Például:
etesd jól a garnélarákodat indulás előtt,
állítson be egy automatikus etetőt az akváriumban, amely eteti őket, amíg távol van,
kérjen meg egy megbízható személyt, hogy ellenőrizze az akváriumot, és szükség esetén etesse meg a garnélarákot.

Kapcsolódó cikk:
8 tipp a garnélarák-tenyésztési vakációhoz

Következtetésképpen

A hosszan tartó éhezés jelentős hatással lehet a törpe garnélarák élettartamára.A garnélarák életkorától függően az éhezésnek különböző időbeli hatásai vannak.

Az újonnan kikelt garnélarák jobban ellenáll az éhezésnek, mert tartalék anyagot használnak fel a sárgájában.Több vedlés után azonban a fiatal garnélák táplálékigénye nagymértékben megnő, és ők válnak a legkevésbé toleránssá az éhezéssel szemben.Másrészt a kifejlett garnélarák a legellenállóbb az éhezéssel szemben.

Referenciák:

1. Włodarczyk, Agnieszka, Lidia Sonakowska, Karolina Kamińska, Angelika Marchewka, Grażyna Wilczek, Piotr Wilczek, Sebastian Student és Magdalena Rost-Roszkowska.„Az éhezés és az újratáplálás hatása a mitokondriális potenciálra a Neocaridina davidi (Crustacea, Malacostraca) középső bélében.PloS one12, sz.3 (2017): e0173563.

2. Pantaleão, João Alberto Farinelli, Samara de P. Barros-Alves, Carolina Tropea, Douglas FR Alves, Maria Lucia Negreiros-Fransozo és Laura S. López-Greco.„Táplálkozási sebezhetőség az édesvízi dísznövény „Red Cherry Shrimp” Neocaridina davidi (Caridea: Atyidae) korai szakaszában.Journal of Crustacean Biology 35, 1. sz.5 (2015): 676-681.

3.Barros-Alves, SP, DFR Alves, ML Negreiros-Fransozo és LS López-Greco.2013. Éhezéssel szembeni rezisztencia a Neocaridina heteropoda (Caridea, Atyidae) vörös cseresznyerák korai fiatal egyedeiben, p.163. In, Abstracts from the TCS Summer Meeting Costa Rica, San José.


Feladás időpontja: 2023.06.06