A búvárbogarak, a Dytiscidae család tagjai, lenyűgöző vízi rovarok, amelyek ragadozó és húsevő természetükről ismertek.Ezek a természetes születésű vadászok olyan egyedi adaptációkkal rendelkeznek, amelyek rendkívül hatékonysá teszik őket a zsákmány befogásában és elfogyasztásában, még akkor is, ha az nagyobb náluk.
Ez az oka annak, hogy jelenlétük az akváriumban, különösen azokban, amelyekben kis halak és garnélarák találhatók, óriási problémákhoz vezethet és fog is vezetni.
Ebben a cikkben a búvárbogarak és lárváik fizikai jellemzőivel, táplálkozási preferenciáival, életciklusával és élőhelyigényeivel foglalkozom.Kiemelném továbbá a búvárbogarak akváriumban tartásával kapcsolatos lehetséges kockázatokat és megfontolásokat, különösen olyan körülmények között, ahol veszélyeztethetik a kis halak és garnélarák populációinak jólétét.
A Dytiscidae etimológiája
A „Dytiscidae” családnév a görög „dytikos” szóból származik, ami „úszni tud” vagy „búvárkodásra vonatkozik”.Ez a név találóan tükrözi az ebbe a családba tartozó bogarak vízi természetét és úszási képességeit.
A „Dytiscidae” nevet Pierre André Latreille francia entomológus találta ki 1802-ben, amikor létrehozta a családbesorolást.Latreille híres arról, hogy jelentős mértékben hozzájárult a rovartan területéhez és a modern rovar taxonómia megteremtéséhez.
Ami a „Búvárbogarak” elnevezést illeti, ezt a nevet a vízben való búvárkodás és úszás kivételes képessége miatt kapták.
A búvárbogarak evolúciós története
A búvárbogarak a mezozoikum korszakban keletkeztek (kb. 252,2 millió évvel ezelőtt).
Az idők során diverzifikáción mentek keresztül, aminek eredményeként számos faj alakult ki változatos testformákkal, méretekkel és ökológiai preferenciákkal.
Ez az evolúciós folyamat lehetővé tette a búvárbogarak számára, hogy különféle édesvízi élőhelyeket foglaljanak el világszerte, és sikeres vízi ragadozókká váljanak.
Búvárbogarak taxonómiája
A fajok pontos száma folyamatos kutatás tárgyát képezi, mivel folyamatosan fedeznek fel új fajokat és jelentenek be.
Jelenleg körülbelül 4200 búvárbogara-faj él világszerte.
A búvárbogarak elterjedése és élőhelye
A búvárbogarak széles körben elterjedtek.Alapvetően ezek a bogarak az Antarktisz kivételével minden kontinensen megtalálhatók.
A vízibogarak általában álló víztestekben (például tavakban, mocsarakban, tavakban vagy lassan folyó folyókban) élnek, előnyben részesítik a mélyebbeket, bőséges növényzettel és gazdag állatállományokkal, amelyek elegendő táplálékot biztosítanak számukra.
Búvárbogarak leírása
A búvárbogarak testfelépítése jól alkalmazkodott vízi életmódjukhoz és ragadozó viselkedésükhöz.
Testforma: A búvárbogarak teste megnyúlt, lapított és hidrodinamikus, ami lehetővé teszi számukra, hogy hatékonyan mozogjanak a vízben.
Méret: A búvárbogarak mérete fajtól függően változhat.Egyes nagyobb fajok akár 4 cm-es hosszúságot is elérhetnek.
Színezés: A búvárbogarak teste gyakran fekete vagy sötétbarna, sötétzöld vagy bronz színű.A színezés segít beilleszkedni a vízi környezetbe.
Fej: A búvárbogár feje viszonylag nagy és jól fejlett.A szemek általában kiemelkedőek, és kiváló látást biztosítanak a vízfelszín felett és alatt egyaránt.Hosszú, karcsú, általában tagolt antennáik is vannak, amelyeket érzékszervi célokra használnak (rezgések észlelése a vízben).
Szárnyak: A búvárbogaraknak két pár szárnyuk van.Amikor a bogarak úsznak, a szárnyakat a testükhöz hajtva tartják.Képesek repülni, és a szárnyaikat arra használják, hogy szétszóródjanak és új élőhelyeket találjanak.
Az elülső szárnyak kemény, elytrának nevezett védőburkolatokká módosulnak, amelyek segítenek megvédeni az érzékeny hátsó szárnyakat és a testet, amikor a bogár nem repül.Az elytra gyakran barázdált vagy bordázott, ami növeli a bogár áramvonalas megjelenését.
Lábak: A búvárbogaraknak 6 lába van.Az elülső és középső lábak a zsákmány befogására és a környezetükben történő manőverezésre szolgálnak.A hátsó lábak lapított, lapátszerű szerkezetekké módosulnak, amelyeket evezőszerű lábaknak vagy úszólábaknak neveznek.Ezeket a lábakat szőrszálak vagy sörték szegélyezik, amelyek megkönnyítik a bogarat a vízen való átjutást.
Az ilyen tökéletes lapátszerű lábakkal a bogár olyan sebességgel úszik, hogy felveszi a versenyt a halakkal.
Has: A búvárbogár hasa megnyúlt és gyakran hátrafelé keskenyedik.Több szegmensből áll, és olyan fontos szerveknek ad otthont, mint az emésztőrendszer, a reproduktív és a légzőrendszer.
Légzőrendszeri struktúrák.A búvárbogaraknak van egy spirálpárja, amelyek kis nyílások a has alsó részén.A spirálok lehetővé teszik számukra, hogy oxigént vonjanak ki a levegőből, amelyet az elytra alatt tárolnak, és légzésre használják, amikor elmerülnek.
A búvárbogarak profilja – Szörnyek garnélarákban és akváriumokban – Légzőrendszeri szerkezetek Mielőtt a víz alá merülnének, a búvárbogarak felfognak egy légbuborékot az elytra alatt.Ez a légbuborék hidrosztatikus berendezésként és ideiglenes oxigénellátásként működik, lehetővé téve, hogy 10-15 percig a víz alatt maradjanak.
Ezt követően kinyújtják hátsó lábukat, hogy áttörjék a víz felületi feszültségét, felszabadítva a rekedt levegőt, és friss buborékot szerezzenek a következő merüléshez.
A búvárbogarak életciklusa
A búvárbogarak életciklusa 4 különálló szakaszból áll: tojás, lárva, báb és kifejlett.
1. Tojásstádium: A nőstény búvárbogarak párzás után a vízi növényzetre vagy annak közelébe, alámerült törmelékre vagy a vízpart közelében lévő talajba rakják le tojásaikat.
A lappangási idő a fajtól és a környezeti feltételektől függően általában 7-30 napig tart.
2. Lárva állapot: A peték kikelése után a búvárbogár lárvái megjelennek.A lárvák víziek, és a vízben fejlődnek.
A búvárbogarak profilja – Szörnyek garnélarákban és akváriumokban – Búvárbogarak lárvái A búvárbogarak lárváit gyakran „vízi tigrisként” emlegetik vad megjelenésük és ragadozó természetük miatt.
Durván tagolt hosszúkás testük van.A lapos fej mindkét oldalán hat kis szem található, és mindkét oldalon egy pár hihetetlenül hatalmas állkapocs.A kifejlett bogárhoz hasonlóan a lárva is úgy szívja be a légköri levegőt, hogy testének hátsó végét kinyújtja a vízből.
A lárva karaktere tökéletesen illeszkedik megjelenéséhez: egyetlen törekvése az életben, hogy minél több zsákmányt elkapjon és felfaljon.
A lárvák aktívan vadásznak és táplálkoznak kis vízi élőlényekkel, többször nőnek és vedlik, miközben különböző instarációs szakaszokon mennek keresztül.A lárvaállapot a fajtól és a környezeti feltételektől függően több héttől több hónapig is eltarthat.
3. Bábállapot: Amikor a lárva eléri az érettséget, kibújik a szárazföldre, eltemeti magát, és bebábozódik.
Ebben a szakaszban a lárvák a bábkamrának nevezett védőtokon belül felnőtt formájukká alakulnak át.
A bábállapot általában néhány naptól néhány hétig tart.
4. Felnőtt állapot: A metamorfózis befejeztével a kifejlett búvárbogár kiemelkedik a bábkamrából, és felemelkedik a víz felszínére.
Ebben a szakaszban teljesen kifejlett szárnyaik vannak, és képesek repülni.A kifejlett búvárbogarak ivarérettek és szaporodásra készek.
A búvárbogarak nem minősülnek társas rovaroknak.Nem mutatnak olyan összetett szociális viselkedést, mint néhány más rovarcsoportnál, például hangyáknál vagy méheknél.Ehelyett a búvárbogarak elsősorban magányos lények, akik egyéni túlélésükre és szaporodásukra összpontosítanak.
A búvárbogarak élettartama a fajtól és a környezeti feltételektől függően változhat, és általában 1-4 év.
Búvárbogarak szaporodása
A búvárbogarak profilja – Szörnyek garnélarákban és akváriumban párosodva A párzási viselkedés és a szaporodási stratégiák némileg eltérhetnek a búvárbogarak különböző fajaitól, de az általános folyamat a következő lépésekből áll:
1. Udvarlás: A búvárbogaraknál az udvarlási viselkedés általában nem létezik.
2. Párosodás: Sok búvárbogaraknál a hímek elülső lábaikon speciális megfogó szerkezetek (szívókorongok) vannak, amelyek a nőstények hátához csatlakoznak a párzás során.
Érdekes tény: A hímek néha annyira vágynak a nőstényekkel való párzásra, hogy a nőstények meg is fulladhatnak, mert a hímek a tetején maradnak és oxigénhez jutnak, míg a nőstények nem.
3. Műtrágyázás.A hím az aedeagus nevű szaporítószervön keresztül juttatja a spermát a nősténybe.A nőstény tárolja a spermát a későbbi megtermékenyítéshez.
4. Peterakás: A nőstény búvárbogár párosodás után jellemzően a víz alatti növényzethez rögzíti őket, vagy petéiket a víz alatti növények szöveteibe rakja le úgy, hogy tojástartójával felvágja azokat.A növényi szöveten kis sárgás foltok észlelhetők.
Átlagosan a nőstény búvárbogarak néhány tucattól néhány száz tojásig tojhatnak egy költési időszakban.A tojások hosszúkásak és viszonylag nagy méretűek (legfeljebb 0,2 hüvelyk vagy 7 mm).
Mit esznek a búvárbogarak?
A búvárbogarak profilja – Szörnyek garnélarákban és akváriumban – békákat, halakat és gőtéket eszik A búvárbogarak húsevő ragadozók, amelyek elsősorban különféle élő vízi organizmusokkal táplálkoznak, mint például:
apró rovarok,
rovarlárvák (például szitakötő nimfák, vagy akár búvárbogár lárvák),
férgek,
csigák,
ebihalak,
kis rákfélék,
kis hal,
és még a kis kétéltűek is (gőték, békák stb.).
Köztudott, hogy bizonyos tisztító viselkedést mutatnak, bomló szerves anyagokkal vagy dögkel táplálkoznak.Élelmiszerhiány idején kannibalista viselkedést is tanúsítanak majd.A nagyobb bogarak kisebb egyedekre zsákmányolnak.
Megjegyzés: Természetesen a búvárbogarak speciális táplálkozási preferenciái a fajtól és méretüktől függően változnak.Minden fajnál jelentős mennyiségű zsákmányt fogyaszthatnak a testméretükhöz képest.
Ezek a bogarak falánk étvágyukról és vízfelszínen és víz alatti zsákmányra való képességükről ismertek.Opportunista vadászok, éles látásukat és kiváló úszási képességeiket használják zsákmányuk nyomon követésére és elkapására.
A búvárbogarak aktív vadászok.Általában aktív ragadozó magatartást tanúsítanak azáltal, hogy aktívan keresik és üldözik zsákmányukat, ahelyett, hogy megvárnák, hogy elérje őket.
Ezek a bogarak magasan képzett és mozgékony ragadozók a vízi környezetben.
Gyors úszási és gyors irányváltási képességük lehetővé teszi számukra, hogy aktívan üldözzék és pontosan megragadják zsákmányukat.
Mit esznek a búvárbogarak lárvái?
A búvárbogarak lárvái húsevő ragadozók.Rendkívül agresszív táplálkozási viselkedésükről is ismertek.
Bár az étrendjük is széles, és sokféle zsákmányt fogyaszthatnak, jobban szeretik a férgeket, piócákat, ebihalakat és más olyan állatokat, amelyeknek nincs erős külső csontvázuk.
Ennek oka az anatómiai felépítésük.A búvárbogarak lárvái gyakran zárt szájnyílással rendelkeznek, és nagy (sarlószerű) mandibulukban lévő csatornákat használva emésztőenzimeket juttatnak a zsákmányba.Az enzimek gyorsan megbénítják és megölik az áldozatot.
Ezért etetés közben a lárva nem fogyasztja el a zsákmányát, inkább kiszívja a levét.Sarló alakú állkapcsai szívókészülékként működnek, és a belső szélén mély horony található, amely a folyékony tápláléknak a bélbe juttatására szolgál.
Szülőkkel ellentétben a búvárbogarak lárvái passzív vadászok, és a lopakodásra támaszkodnak.Kiváló a látásuk és érzékenyek a vízben való mozgásra.
Amikor egy búvárbogár lárva zsákmányt észlel, feléje rohan, hogy elkapja a nagy mandibuláival.
Biztonságos-e a búvárbogarak vagy lárváik garnélarák- vagy akváriumban tartani?
Garnélarák tartály.Nem, semmiképpen sem biztonságos, ha búvárbogarak vagy lárváik garnélaráktartályokban vannak.Időszak.
Rendkívül veszélyes és megterhelő lesz a garnélarák számára.A búvárbogarak természetes ragadozók, és potenciális prédának tekintik a garnélarákokat és még a kifejlett garnélarákokat is.
Ezeknek a vízi szörnyeknek erős állkapcsa van, és másodpercek alatt könnyen széttéphetik a garnélarákot.Ezért TELJESEN NEM AJÁNLOTT a búvárbogarak és a garnélarák együtt tartása ugyanabban a tartályban.
Akvárium.A búvárbogarak és lárváik megtámadhatják a meglehetősen nagy halakat is.A természetben a kifejlett bogarak és a lárvák egyaránt jelentős szerepet játszanak a halpopuláció kimerítésében azáltal, hogy különféle halivadékokat zsákmányolnak.
Tehát ha akváriumban vannak, az is kontraproduktív lehet.Hacsak nem igazán nagy halak vannak, és nem tenyészteti őket.
Hogyan kerülnek a búvárbogarak az akváriumba?
A búvárbogarak két fő módon juthatnak be az akváriumba:
Nincs fedél: A búvárbogarak nagyon jól tudnak repülni.Tehát, ha az ablakok nincsenek zárva, és az akvárium nincs letakarva, akkor egyszerűen berepülhetnek a tartályba a környező környezetből.
Vízinövények: A búvárbogarak tojásai betoppanhatnak az akváriumba vízinövényeken.Amikor új növényeket vagy dekorációt ad a tartályhoz, alaposan vizsgálja meg, és helyezze karanténba őket, hogy nincs-e benne parazita jel.
Hogyan lehet megszabadulni tőlük az akváriumban?
Sajnos nem sok hatékony módszer létezik.A búvárbogarak és lárváik meglehetősen szívós állatok, és szinte bármilyen kezelést elviselnek.
Kézi eltávolítás: Óvatosan figyelje meg az akváriumot, és manuálisan távolítsa el a búvárbogarakat egy halháló segítségével.
Csapdák: A búvárbogarak, mint a hús.Helyezzen egy sekély, fényforrással ellátott edényt a vízfelszín közelébe éjszakára.A bogarak a fény felé vonzódnak, és összegyűlhetnek az edényben, így könnyebb lesz eltávolítani őket.
Ragadozóhalak: olyan ragadozóhalak bemutatása, amelyek természetesen rovarokkal táplálkoznak.Azonban ezek a vízi szörnyek itt is viszonylag jól védettek.
Veszély esetén a búvárbogarak fehéres (tejhez hasonló) folyadékot bocsátanak ki a mellkaslemezük alól.Ez a folyadék erősen korrozív tulajdonságokkal rendelkezik.Ennek eredményeként sok halfaj nem találja ízletesnek, és elkerüli őket.
Mérgezőek a búvárbogarak vagy lárváik?
Nem, nem mérgezőek.
A búvárbogarak nem agresszívak az emberekkel szemben, és általában kerülik az érintkezést, hacsak nem érzik magukat fenyegetve.Tehát, ha megpróbálja elkapni őket, védekezően reagálhatnak harapással, mint reflex akcióval.
Erős mandibuláik miatt, amelyek alkalmasak zsákmányuk külső csontvázának átszúrására, harapásuk meglehetősen fájdalmas.Helyi duzzanatot vagy viszketést okozhat.
Következtetésképpen
A búvárbogarak elsősorban vízi rovarok, életük nagy részét vízben töltik.Jól alkalmazkodtak a vízi életmódhoz és kiváló úszók.
A búvárbogarak és lárváik veleszületett vad ragadozók.Életük fő tevékenysége a vadászat.
Ragadozó ösztöneik és speciális anatómiai jellemzőik lehetővé teszik számukra, hogy a zsákmányok széles skáláját üldözzék és befogják, beleértve a garnélarákokat, ivadékokat, kis halakat és még csigákat is.
Feladás időpontja: 2023.06.06